Krisztus miért tette?

·         hogy betöltsön minden igazságot {Jézus 112 km gyalogolt azért, hogy bemerítkezzen, bár ő bűnöktől mentes volt. Máté 3:13-16.}

·         Ő a mi példaképünk és megkeresztelkedett, hogy mi is kövessük példáját

·         hogy kinyilatkoztassa és megismertesse magát Izraellel> a keresztséget állította szolgálatának kiinduló pontjául

·         a keresztségből ismerte fel Keresztelő János, hogy kicsoda Jézus

Az eredeti keresztelkedési formula a korai egyháztörténetben a „Jézus nevében” való bemerítkezés volt.

A Szentháromság tana nem létezett a mai formájában közvetlenül az apostoli kor után.

Az apostolok utáni keresztény vezetők nem utalnak a Szentháromságra, hanem inkább megerősítik ótestamentumi monoteista hitüket, kérdés nélkül elfogadva Jézus Krisztus Istenségét és emberi voltát.

Az apostoli kor utáni egyház Isten egyetlenségét vallotta.

  A Katolikus Enciklopédia II. kötetének 263. oldalán azt találjuk, hogy: „ A korai évszázadokban mindenkit forrásokban, medencékben és keresztelő kápolnákban teljes bemerítés útján kereszteltek meg. „

Miután a Katolikus Egyház bevezette a csecsemők megkeresztelését, ezért a bemerítés nem volt megfelelő és a keresztelés módját fröcskölésre változtatták. (lásd Britannica Enciklopédia, 11. kiadás, III. kötet, 365-366 old.)

·         Krisztus halálát – a bűnbánat

·         Temetését – a bemerítés

·         Feltámadását – a keresztség vizes sírjából történő kijövetel szimbolizálja

 ApCsel. 2:38.:  „Térjetek meg és keresztelkedjetek meg mindnyájan a Jézus Krisztusnak nevében a bűnöknek bocsánatjára; és veszitek a Szent Lélek ajándékát. „ 

Némelyek azt mondják, Péter azért mondta nekik, hogy Jézus nevében keresztelkedjenek meg, mert zsidók voltak és a keresztséggel Jézus Krisztus elfogadására akarta késztetni őket.

Most menjünk Péterrel Kornélius házába nyolc évvel később. Kornélius és háznépe, pogány volt és itt Péter megint azt parancsolta, hogy az Úr nevében keresztelkedjenek meg: ApCsel. 10:48. Ha Péter tévedett Pünkösd napján, akkor bizonyára rengeteg idő lett volna a hiba kijavítására, mielőtt Kornélius házába ment.

Máté 28:19.:  „ Elmenvén azért tegyetek tanítványokká minden népeket, megkeresztelvén őket az Atyának, a Fiúnak és a Szent Léleknek nevében. ”

Itt a „nevében” szó egyes számban áll. Pedig a görög és angol nyelvtani szabályok szerint többes számban kellene állnia, ha több személy nevére, azaz nevekre utalna.

ApCsel. 22:16.:  „ Kelj fel és keresztelkedjél meg és mosd le a te bűneidet segítségül hívván az Úrnak nevét.”

Ez az igevers azt jelzi, hogy Jézus nevét hangosan kimondták keresztelkedéskor. Nem pedig az Atya, Fiú, Szent Lélek címeket használták.

(Jézus nevének hit által való kimondása eredményezte a sánta ember gyógyulását az ApCsel 3-ban.)

 ApCsel. 4:12. „ És nincsen senkiben másban idvesség, mert nem is adatott emberek között az ég alatt más név, mely által kellene nékünk megtartatnunk. ”

ApCsel. 8:5-16 „És Filep lemenvén Samária városába, prédikálja vala nékik a Krisztust.” „De miután hittek Filepnek, aki az Isten országára és a Jézus Krisztus nevére tartozó örvendetes dolgokat hirdeti vala, megkeresztelkedének mind férfiak, mind asszonyok.” „… az Úr Jézus nevére.”

ApCsel. 19:1-5. Pál 21 évvel Pünkösd után Efézusba ment. Ott Jánosnak néhány tanítványával találkozott és így szólt hozzájuk: „Vajon vetettek-e Szent Lelket, minekután hívőkké lettetek? Azok pedig mondának neki: Sőt, inkább azt sem hallottuk, hogy vagyon-e Szent Lélek. És mondta néki: Mire keresztelkedtetek meg tehát? Azok pedig mondának: A János keresztségre. Monda pedig Pál: János a megtérésnek keresztségével keresztelt, azt mondván a népnek, hogy aki ő utána jövendő, abban higgyenek, tudniillik a Jézus Krisztusban. Mikor pedig azt hallák, megkeresztelkedének az Úr Jézusnak nevére.”

Pál Evangéliuma nem a többi apostolok hagyományain alapul, hanem kinyilatkoztatáson:

Gal.1:11-12. „Tudtotokra adom pedig atyámfiai, hogy az az evangélium, melyet én hirdettem nem ember szerint való; Mert én sem embertől vettem azt, sem nem tanítottak arra, hanem a Jézus Krisztus kijelentése által.

I.Kor.14:37. „Ha valaki azt hiszi, hogy ő próféta, vagy lelki ajándék részese, vegye eszébe, hogy amiket néktek írok, az Úr rendeletei azok.”

Kol.3:17.  „ És mindent, amit csak cselekszetek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében cselekedjétek, hálát adván az Istennek és Atyának Ő általa.”

Az apostolok nemcsak prédikálták a Jézus nevében történő keresztelést, de maguk is gyakorolták azt. Sehol nem találunk arra utalást, hogy kereszteléskor ezeket a szavakat használták volna „az Atya, a Fiú, és a Szent Lélek nevében”. Viszont azt megtaláljuk, hogy az Úr Jézus Krisztus nevében kereszteltek.